Főbb szerepekben

Szerémi grófné: Kállay Bori
Ernő, unokája: Kovács Szilárd
Örkényi Vilmos, nyugalmazott ezredes:  Faragó
András
Kálmán: Barkóczi Sándor
Piroska: Pacskó Dorka
Tímár Karolin, nőnevelő intézet tulajdonosa: Vörös
Edit
Márta: Haraszti Elvira
Tódorka Szilárd, tanár az intézetben: Kiss Zoltán
Langó Szerafina, nevelőnő az intézetben: Teremi
Trixi
Koszta Sámuel, tábori lelkész: Szirtes Gábor
Galambosné: Halász Aranka
Aranka: Csápenszki Nikolett
Krisztina: Unger Vanda
Pincér:  Hábel Ferenc
Lányok,intézeti növendékek

Jelmez: Vesztergombi Anikó
Díszlet: Perlaki Róbert

Koreográfus: Hevesi Anna
Közreműködik: Rátonyi Róbert és zenekara
Zenei vezető: Rátonyi Róbert
Rendező: Moravetz Levente

Frakk, a macskák réme

zenés családi mesejáték egy részben
(Bálint Ágnes azonos című meseregénye alapján a színpadi adaptációt készítette: Bártfay Rita)
Zeneszerző: Csiszár Ferenc

Tartalom

Ki vagy mi is Frakk? Egy generáció gyermekkorának kedvenc esti meséje,
állatok és állattartó emberek tipikus, bájos, mulatságos és fordulatos története.
Rémes-e a macskák réme? Vagy csak egy édes, izgő-mozgó, sokat alvó
vadászkutya? Megfér-e két mindenhájjal megkent macska a vizslával egy
lakásban? Milyen a kutya-macska barátság? Megtudhatjuk a meséből.

Károly bácsi és Irma néni békességben élik nyugdíjas napjaikat kertes
házukban, két doromboló cicával, Lukréciával és Szerénkével. Károly bácsi
újságot olvas, Irma néni kötöget, eteti és dédelgeti a macskákat. Egy napon
Károly bácsi osztálytalálkozóra megy, Lukrécia és Szerénke, önfeledten
dicsekszik Micikének, a szomszéd macskának, hogy gazdáik, mint lakájuk és
szobalányuk lesi minden kívánságukat. Micike ájultan hallgatja a főúri
beszámolót. A „pünkösdi királyságnak” csak az vet véget, hogy Károly bácsi
visszatér egy kutyával, Frakkal és egy csapásra pokollá válik a cicák élete…

Károly bácsi és Irma néni imádja az állatait – kezdetben ki-ki a magáét -, dacára
annak, hogy a cicák és a kutya civakodása az ő szeretetteljes, nyugodt életüket
bizony felborítja. De ha a gazdik kezdenek háborúzni, az csak az igazi tragédia!
Nincs mit tenni, az állatok kénytelenek összefogni. És, hogy mennyi borsot
törnek egymás orra alá, mennyi kalandban lesz még részük, azt csak a jó ég
tudja, meg aki megnézi!

Kutya-macska barátság. Olyan kapcsolatra értjük, ami nem őszinte és baljóslatú
a kimenetele. Mégis ebben a történetben a szólásmondással ellentétben, bár
sokszor kergetik meg egymást a kedvencek, végül kiderül, hogy játék az egész.
Társak nélkül pedig nem jó játszani. A legfontosabb a szeretet, csak rá kell
találni. Mert nincs nagyobb kincs, mint az igaz barátság…

Főbb szerepekben

Frakk, a macskák réme: Bágyi Márton
Károly bácsi: Straub Péter
Irma néni: Kékkovács Mara
Lukrécia: Vanya Tímea
Szerénke: Csápenszki Nikolett
Micike, a szomszéd macska: Pacskó Dorka
Bizsu, a kis kövér kutya: Lévai Ádám
Díszlet: Perlaki Róbert

Jelmez: Kökényesi Györgyi
Zene: Csiszár Ferenc
Dalszöveg: Bártfay Rita
Koreográfus: Hábel Ferenc

Rendező: Kökényessy Ági

Elvesztett szerelem

zenés színmű
Zoltán Miklós „Homokrajz” című regényéből színpadra írta Szirtes Gábor
Zeneszerző: Ifj. Rátonyi Róbert

Tartalom

Rómeó és Júlia története igaz ,vagy mese? Vajon létezik egy pillanat alatt születő ,de örökké
tartó szerelem? Amely oly erős, hogy a sírig és azon is túl átél minden vihart? Mai világunkban ,ahol szinte naponta változnak érzelmeink, sajnos nagyító alatt sem találnánk hasonlót. Pedig a szívünk mélyén mindannyian erre vágyunk.
Színdarabunk alapját szolgáltató regénynek is több, mint száz évre kellett visszatekinteni, hogy megtalálja egy kolozsvári patikus és szerelme igaz történetét. Mi pedig úgy éreztük, ez a valódiság színpadot kíván, izgalmas zenével. Szeretnénk benne felmutatni, hogy érzelem szegény, sokszor cinikus, megfáradt világunkban, ha tagadjuk is , de pislákol még az örök szerelem lángja.

Főbb szerepekben

Magdus: Kuna Kata
Ödön : Kádár Szabolcs János
Ezredes: Domoszlai Sándor
Anniska: Halász Aranka
Patikus: Straub Péter
További szereplők: Bágyi Márton, Hábel Ferenc, Lendvai Zsolt, Lévai Ádám, Umbráth László

Díszlettervező: Perlaki Róbert
Jelmez: TT designe
Rendező: SZIRTES GÁBOR

La Fontaine, avagy a csodák éjszakája

Tartalom

Párizs, a 17. század derekán.
La Fontaine mester inasa( Planchet ) botcsinálta alkimista, és egyik kísérlete váratlanul alakul.
Kapu nyílik téren és időn át, és időnként emberek lépnek ki az inas ládájából.
Először éppen La Fontaine, aki mesét írt a szomszéd szobában, és sehogy sem érti, hogy került ide.

Miközben a magyarázatot keresik, újra működni kezd az inas ládája:  George Lucas lép be rajta.
A filmrendező azt hiszi, tréfa az egész, és dühösen kirohan, a feltételezett forgatási helyszínt keresve.
Eztán újabb alak érkezik a ládán át: Jacques Offenbach. Zeneszerző, a Kánkán atyja.
Éppen tisztázni próbálják a helyzetet, amikor a filmrendező rohan be, és kéri, hogy rejtsék őt el.
A Bíboros gárdistái érkeznek, kivont karddal. Egy rendbontót üldöznek, aki e házba menekült.
Felismerik La Fontaine-t, nagy tisztelői a művészetének, ezért hamar távoznak, a filmrendező nélkül.

Lucas megköszöni a többiek segítséget, és magyarázatot kér, de senki nem érti, mi történik.
Végül arra jutnak, hogy ma van a „Csodák Éjszakája”, egy különös csillag-együttállás, ez lehet az ok.
Lucas és Offenbach pánikba esnek: sürgősen vissza kell jutniuk, de hogyan?

„Akiknek szívében egyazon mesék élnek, egy helyre kerülnek téren és időn át, a Csodák Éjszakáján.”
Ezt a magyarázatot találják egy régi könyvben, és azt is, hogyan jutnak vissza: a hajnali kakas-szóval.
De csak akkor sikerülhet, ha a szívükben egyazon mesék élnek. Rájönnek a megoldásra: játszani kell.
La Fontaine mester műveit mind ismerik, és amíg ezt játsszák, ez él bennük.

Főbb szerepekben

La Fontaine: Molnár Erik
Planchet: Marosszéki Tamás, Bágyi Márton
George: Straub Péter
Jacques: Lévai Ádám
Elli néni: Haraszti Elvira
Kapitány: Hábel Ferenc

Közreműködnek a Rátonyi Róbert Színház stúdiós növendékei

Zene- és dalszövegíró: Szűcs Péter Pál
Írta: Kszel Attila
Díszlet- és jelmeztervező: Gloria von Berg
Koreográfus: Hábel Ferenc
Rendező : Kszel Attila

Cigányszerelem

Operett

Tartalom

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragotin Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gergellyel. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona vidéki földbirtokos nagyasszony is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragotin Péter birtokán…



A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése.



A szerző operai igényű zenei világa grandiózus tablókban, szenvedélyes és fájdalmasan szép szólókban és duettekben bontakozik ki a Cigányszerelemben, olyan felejthetetlen számokkal, mint a Messze a nagy erdő, vagy a Vad cigánylegény vagyok.
A Rátonyi Róbert Színház előadásában az operett műfaj kíválóságai – ,mint Kállay Bori, Teremi Trixi, Faragó András, Virágh József és sokan mások – szerepelnek.

Főbb szerepekben

Ilona: Frankó Tünde, Fonyó Barbara
Józsi: Domoszlai Sàndor
Zórika: Vörös Edit
Dragotin Péter: Virágh József, Gyurity István
Jolán: Teremi Trixi
Boldizsár: Kiss Zoltán
Gergely: Sövegjártò Áron, Jenei Gábor
Kolompár Mihály: Faragó András
Miska: Lendvai Zsolt

Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Díszlettervező:Perlaki Róbert
Koreográfus:Hábel Ferenc
Rendező: Bori Tamás